Minden háznak legyen nyilvános karbantartási terve.
Annak a háznak az üzemeltetése, amelyikben előre beütemezetten folynak a (tervszerű és időszerű) karbantartási munkálatok, egyszerűen sokkal kevesebbe kerül a tulajdonosnak.
Nem visznek el rengeteg pénzt az azonnal javítandó meghibásodások, hibaelhárítások, életveszélyt okozó, rendeltetésszerű használatot akadályozó állagromlások.
A 100-as házak lakói azért vannak ismét nehéz helyzetben, mert a JGK kaotikus működése miatt semmilyen karbantartási koncepció nem látható. (Azt feltételezzük, hogy jelenleg nincs is ilyen, legalábbis tőlünk senki sem látott.)
A lakók azt sem tudják, hogy kihez forduljanak, ha valami hibát észlelnek. És a tapasztalatok azt mutatják, hogy még ha szólnak is valakinek, az pusztába kiáltott szó.
Legtöbbször addig nem történik semmi, amíg nincs belőle baj, és amikor már a gyorsszolgálatot kell azonnal ugrasztani.
Nincs, akinek érdemben lehet szólni, ha elmozdult a cserép, és maguktól sem jönnek ki időnként megnézni, hogy mind a helyén van-e.
Senki nem tisztítja meg az ereszcsatornákat, így aztán a ház (frissen felújított) falán folyik végig a víz újra és újra.
A kapcsolók, kapcsolótáblák rendszeres átnézése sem történik meg, és nincs kinek szólni, ha lóg egy konnektor. Aztán amikor már nincs áram a lakásokban, akkor megérkezik a gyorsszolgálat.
Senki nem szervezi meg a pince és padlás rendszeres ürítését, lomtalanítását, tisztán tartását. A lakók hiába szeretnének ilyet, ha nincs, aki megszervezze nekik.
Tapasztalataink alapján ad hoc módon történnek munkálatok, sokszor a gyorsszolgálati (egyébként drágább) javításokat igénybe véve.
Az önkormányzat pedig azért van ismét nehéz helyzetben, mert a JGK nagy és lukas zsebébe önti megszámlálhatatlanul a pénzt.
Különösen igaz ez a már felújított házak esetében, hiszen itt állagromlást megelőző karbantartás nélkül gyakorlatilag elégetett pénzzé válik a felújításra fordított összeg.
Ha minden háznak lenne gazdája a JGK-nál, akkor a lakóknak lenne kinek szólni a lógó konnektorról, a cserepekről, egyéb kialakuló, de még kezelhető veszélyforrásokról. Lehetne minőségi problémákról is érdemben, idejekorán tudomást szerezni.
Így egészen könnyen a JGK rendelkezésére állna az az információ, ami alapján már hatékony karbantartási tervet lehet(ne) készíteni.
Ezután pedig a ház JGK-s gazdája a munkák elvégzését is követni tudja, arról releváns információt biztosítva a vezetés számára.
A társasházaknál nyilvános a karbantartási terv, ismert a hibabejelentés, visszacsatolás útja (telefon, e-mail, személyesen), köztudott, ki a “kontakt ügyintéző” a házkezelő cégnél. A 100-as házak bérlőiként nem többet kérünk ennél, hanem azt, hogy a már ismert és működő rendszerbe minket is vonjanak be.
Egész logikusnak tűnik, nem?
Szerintünk működhetne. Szerinted?